Tudásmenedzselés a szervezetek hatékonyságának javítása érdekében

Abstract

A tudásmenedzsment fogalomkörének tisztázása, elemeinek áttekintése a közigazgatás hatékony működtetésének kiemelten időszerű területe napjainkban. Ilyen értelemben kiemelkedően fontos témakörökké váltak (tekintettel a tudás felértékelődésére, jelentőségére) az egyéni tudás, és szervezeti tudás, az egyéni tanulás és a szervezeti tanulás, a kompetenciafejlesztés humánerőforrás menedzsment eszközei. Szintén elengedhetetlennek látszik rohanó műszaki-technikai fejlődésünk közepette az információ keletkezésének, relevanciájának tudatosítása1, tárolása, megfelelő továbbítása és hasznosítása. Szűkebb értelemben ez a fogalom az emberi lét és fejlődés valamint tudatos adaptáció kérdése csupán. Tágabb értelmezése viszont érinti az infokommunikációs eszközök általi, kimagasló gyorsasággal előálló, új és új lehetőségek számításba vételét és tudatos beépítését a társadalom, a közigazgatás intézményeinek mindennapi folyamataiba - az egész intézményrendszer hatékonyságának (eredményes, gazdaságos, hatásos, biztonságos, felügyelő, alkalmazkodó jellemzőinek) megvalósítása érdekében. Mindez lényegében az intézmények, szervezetek erőforrásainak átcsoportosítását, a tudás hasznosítására vonatkozó hangsúly eltolódását, az elavultnak és korszerűnek értelmezett tudás-elemek újszerű megközelítését igényli. Az informatikai rendszerek alkalmazása ezen tevékenység során kiemelkedő jelentőségű, ugyanakkor csak akkor tölti be szerepét, ha az IT által nyújtott szolgáltatások illeszkednek az azokat használók, azaz a humánerőforrás adekvát felkészültségéhez. Így az adatok célorientált kezelése (frissítése, valóságtartalma, pontossága, visszakereshetősége, stb.) az első rendű feladatok közé került, hiszen az óriási lehetőség egyúttal ugyanakkora felelősséget is jelent a tudatos intézményvezetés számára. Tekintettel a tudásmenedzsment fogalomvilágában általánosan elfogadott tételre, mely szerint az információ, a megértés és tudás csak az emberi agy intelligens feldolgozási képessége által keletkezik, ebből következően egy-egy ember saját mentális műveletei, valamint más emberekkel (lásd szervezeten belüli és kívüli munkakapcsolatok kiemelten) történő interakciói során ez az információ átalakulhat, fejlődhet, torzulhat, így a tudásmenedzsment eszközrendszerében újból és újból előtérbe kerülő humánerőforrás fejlesztési kérdéssé válik az információkezelés sikeressége. Fenti gondolatok alapján a tudáshasznosítás, a tudásbővítés - azaz maga a tanulás folyamata - új és új infokommunikációs kihívásokat és megoldásokat generál a folyamat közben megvalósított motivációs szint kialakítására, a csapatok speciális szerepére a célorientált hasznosításban, vagyis az egyre komplexebbé váló tudásban. Így jutunk el az adatbázis- szemlélettől a központi-adatbázis szemléletén át, a hozzáférési lehetőségek strukturált rendjének kialakításán túl, a tudásfelhők fogalmának rendszeréhez, melyek egyúttal az emberiség generációi (hagyományosan X, Y, Z generációk) magatartásformáinak kialakulására és jellemző eltéréseinek speciális kezeléseire is választ igényelnek. Mindezen komplex és intenzív, nagy léptékű hatások igen hatékony modellezést és felkészült fogalomalkotást, felhasználói intelligenciát igényelnek, így jelen tananyagunk igyekezett a vonatkozó szakirodalmak komplex gondolkodását tükrözni, egyúttal felvállalta azt a szakmai kihívást is, melynek során a tudásmenedzsment fogalmának megfelelő tömörségű, ugyanakkor annak komplexitását is jól tükröző közszolgálati változatát alakítsa ki. Ezen erőfeszítéseink közepette erősen támaszkodtunk a gazdasági életben már bevált fogalmak, eljárások, módszertanok kreatív adaptálására annak érdekében, hogy a közszolgálat területén mielőbb eredményes és a specifikumokat adekvát módon figyelembe vevő válaszok, megoldások szülessenek. Ebben az értelemben szakmai tapasztalattal együttes szakmai alázattal ajánljuk a közszolgálat vezetői, felelős munkatársai számára nem csupán az így kikristályosodó, „A tudásmenedzsment fogalma a közszolgálatban” összefoglaló címmel beazonosítható definíciónkat, hanem vonatkozó szakmai munkánk jó szándékú erőfeszítéseit és annak jelen dokumentumban fellelhető írásos összefoglalását is.