Médiaszereplések elemzése

Abstract

Az Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Közigazgatási Vezetői Akadémia című kiemelt projekt Az ÁROP 2.2.1. és ÁROP 2.2.2. projektek keretében kidolgozásra kerültek a kompetencia alapú, moduláris rendszerű közigazgatási vezetőképzési rendszer egyes elemei; ezek fókuszai az általános vezetői kompetenciák fejlesztése, valamint a vezetői a stratégiai készségek fejlesztése. Jelen projekt keretében ezen modulok integrálásával, Közigazgatási Vezetői Akadémia néven új, kormánytisztviselői vezetői képzési rendszer kerül kidolgozásra. A képzés célorientált módon, rendszerbe foglalva közvetíti a közigazgatás által igényelt vezetési ismereteket és készségeket; ezek strukturális elemekként együttesen adják az Akadémia különböző vezetői igényeket kielégítő komplexitását. Jelen képzés célja média szerepléseken elemzésén keresztül bemutatni a kommunikáció fontosságát. Magyarországon a televízió-fogyasztás napi átlaga egy főre vetítve a négy év feletti korosztály tekintetében 1995 óta több, mint egy órával nőtt: 1955-ben 3:30 perc, 2012-ben 4:45 perc volt1. Bár a televízió használati szokások átalakulóban vannak (fókuszált figyelem helyett diffúz háttértévénézés, ide-oda kapcsolgatás, multitasking (párhuzamos médiafogyasztás, időeltolásos tévézés, tévézés mobiltelefonon, táblagépen, pc-n, hybrid készülékeken), az internetes letöltés lehetőségének köszönhetően a 18 és 29 év közötti korcsoport is tévézik: 2013-ban 211 perc volt a tévézéssel töltött idő2. A közigazgatás vezetői számára érdekes lehet az adat, mely szerint a magyarok számára az elsődleges tájékozódás alapját 2013-ban - a rádiós hírműsorok mellett - még mindig egyértelműen a televíziós hírműsorok jelentették. Az emberek több mint 80 százaléka a rádióból és televízióból értesül az új információkról3. Nálunk ezen téren a nyomtatott és az online sajtó szerepe kisebb, még akkor is, ha már elindult egy lassú átrendeződés és a fiatalabb korcsoportok egyre inkább az online médiát tekintik elsődleges tájékozódási pontnak. A Közigazgatási Vezetőképző Akadémia Médiatréningje a fent említett adatok miatt elsősorban a rádiós és televíziós, de leginkább a televíziós szereplésekre készít fel. Annál is inkább, mert a televízióban történő megnyilatkozás messze a legkomplexebb feladat. A televíziós interjúadás szabályainak negligálása 1960-ban Nixonnak a választási vereségét jelentette. Politikai kommunikációs szakértők, médiakutatók szerint Kennedy és Nixon választási vitáját ugyanis a televízió döntötte el. A rádióhallgatók Nixon érveit találták meggyőzőnek, a tévében azonban Kennedy bizonyult megnyerőbbnek: “képernyőképesebbnek”, hitelesebbnek, pozitívabbnak. Nixon komoly volt, ettől komornak tűnt; visszautasította a sminket, ettől – Kennedy napbarnított arcához képest – sápadtnak tűnt; nem kért a fényes arcot kompenzáló púderből, így az izgalomtól verejtékezőnek tűnt. 1960 óta minden közszereplő tudja, hogy a médiaszereplés kockázatos: nem csak a riporter kérdéseitől kell tartani, maga a kamera a legkíméletlenebb, egyszerűen azért, mert az interjúalany minden egyes rezdülését felnagyítja. Ha betartjuk a médiaszereplés szabályait, a kamera szövetségesünk lehet és szimpatikus, hiteles személynek fog bennünket mutatni; ha negligáljuk azokat, ellenségünkké válik és fél perc alatt romba dönti hírünket. A közigazgatási vezetőknek gyakran kell képviselniük saját szervezetüket kamerák tüzében. Nagy a tét egy ismeretlen helyzetben: a siker érdekében fel kell készülni a médiaszereplésekre. Ismerni kell magát a helyzetet (nem csak a stúdiót, hanem magát az adott médiumot, azon belül a műfajt, a szerkesztési logikáját, a riportert, a jogainkat, a várható hatást, annak tesztelési lehetőségét) és rutinos nyilatkozóvá kell válnunk. A siker záloga tehát részben kognitív szintű ismeretek elsajátítása, részben – nagyobb részt – tapasztalati tanulás, Meg kell tanulni az interjúadás alapszabályait és – az erre a célra kifejlesztett médiatréningeken - gyakorolni kell az alapvető technikákat. E jegyzet a médiatréningekhez készült háttéranyagként. Míg a tréning tapasztalati tanulást jelent - lehetőséget nyújt arra, hogy a résztvevők megtapasztalják az interjúadás élményét, kipróbálják a javasolt kommunikációs viselkedést és stratégiát; újabb és újabb szimulált helyzetben próbálhatják ki magukat és kapnak folyamatos, támogató visszajelzést a szereplésükről, míg nem rögzül az adott helyzetben leginkább adekvát nyilatkozási mód – a jegyzet a médiaszereplésről szól: médiáról és szereplésről. Olyan ismereteket közöl, amelyek átadására a tréningen nincs idő, de mindenképp hasznos a közszereplők számára. Kitágítja az interjúhelyzetet; a médiaszereplést tágabb, társadalmi kontextusba helyezi; megvizsgálja a média társadalmi funkcióját, ismerteti a médiahatás kutatások eredményét, hozzásegít a média működési logikájának megértéséhez. Ebben a kontextusban tér vissza az interjúhelyzet sajátosságaira, szempontokat nyújt a felkészüléshez, összefoglalja a nyilakozás főbb szabályait és a válaszadás technikáit. A jegyzet eredményes hasznosításához és a gyakorláshoz sok sikert kíván a szerző, Dr. Jenei Ágnes egyetemi docens és tréner, valamint a médiatréningeken nélkülözhetetlen kollégái, akik az elméleti anyag létrehozásában is értékes segítséget nyújtottak: Csuth Judit, rádiós szerkesztő-riporter és Szikszai Ottilia televíziós rendező és adásrendező, szerkesztő-riporter.