Az EU gazdaságpolitikai reformja, a gazdasági válságkezelés politikai következményei

Abstract

Igaz-e, hogy ez európai integráció eddigi története során a krízisek voltak a legfontosabb politikai és intézményi változások előidézői? Ez nagyon gyakran valóban így volt. Mint láttuk, az EU tagállamok és maga az is EU számos külső és belső eredetű kihívással áll szemben, amik az elmúlt évtizedben felerősödtek (nemzetközi verseny felgyorsulása, demográfiai, társadalmi és költségvetési problémák halmaza), amikre nagyon gyakran erélytelen és megkésett válaszokat adtak a tagállamok (reformok elodázása, bevándorlás és a demográfiai trendek rossz kezelése). De nem csak a tagállamok, hanem az Európai Unió maga is gyakorta ebbe a hibába esett (betarthatatlan és formális víziók és tervek, lásd Lisszaboni Program, az EU egységes fellépésének hiánya miatti erővesztés a diplomáciában, a sodródó évek az intézményrendszerben az Alkotmány elfogadása előtt és után, stb.) A kérdés az, hogy a jelenlegi válság, ami az európai integráció legfontosabb vívmányának, a közös pénznek is a létét veszélyezteti, képes-e kiváltani a „kvantumlépést”, vagyis a nagy ugrást egy szorosabb politikai integráció, esetleg egy többsebességes Európa feléi. A kétsebességes fejlődési modell és a politikai unió létrejötte nagy valószínűséggel csak együtt jöhet létre: vagyis, ha valaha is lesz egy szoros politikai integráció Európában, az nem foglalja majd magában az összes jelenlegi tagállamot.