Katasztrófavédelmi szervek nemzetközi együttműködése

Abstract

A modern magyar katasztrófavédelem két hosszú múltra visszatekintő rendszert, a tűzoltóságokat és a polgári védelmet vonta össze. Az önkéntes tűzoltás, ha abba beleértünk minden segítő szándékú a tűz kártevései elleni védekezést, akkor akár évezredekre is visszanyúlhat, erről legalábbis több ezer éves illusztrációk árulkodnak. Szervezett keretek között a tűzoltás Magyarországon Széchenyi Ödönnek köszönhetően a 19. század közepétől létezik, mind a hivatásos, mind a szervezett önkéntes tűzoltósági formája. A polgári védelem gyökereit a háborúk során jelentkező segítő szándékban, tájékoztatási igényben kereshetjük, szervezetten a 20. század elejétől létezik. Az első világháború után a legtöbb európai ország, beleértve Magyarországot, megalakította állandó légoltalmi szervezeteit. A második világháború után az 1949-ben Genfben megkötött nemzetközi egyezmények már a nemzetközileg elismert polgári védelemi szervezet alapjait rakták le. Tűzoltóságok és polgári védelem párhuzamosan fejlődtek Európában. Magyarországon a két szervezetet országos és megyei szinteken az ezredfordulón vonták össze, tekintettel a legfőbb céljuk – az emberi élet biztonsága – azonosságára, és a modernkori igényekre. Ez a szervezeti integráció 2012-ben teljesedett ki. Ez az integrált modell az európai országok túlnyomó részében megvalósult az elmúlt évtizedben, és így alkalmassá vált jóval differenciáltabb feladatok ellátására, mint korábban. A legnagyobb nemzetközi szervezetek katasztrófa-elhárítási, segítségnyújtási tevékenysége a szervezetek jellege szerint is eltérő. A NATO védelmi szervezetként néhol honvédelmi igényeket és a polgári veszélyhelyzeti tervezést erősíti, az ENSZ főképp a megelőzés, katasztrófa-csökkentés és humanitárius segítségnyújtás felől közelít. Az EU-ban sokáig kakukktojásnak számított a katasztrófavédelem. Az együttműködés a környezetvédelem berkeiben indult, de a belügyi együttműködés szabályai szerint működött. Mára felértékelődött a szerepe és a humanitárius segítségnyújtással karöltve az egyik legfontosabb tárcáját adják az Európai Bizottságnak. A modern nemzeti katasztrófavédelem napjainkban nemzetközi szinten fokozott együttműködésre köteles. Indokolja ezt a határokon átnyúló hatással bíró természeti és civilizációs katasztrófák (cross-border disasters), a globalizáció és a nyitott társadalmak problémái, mint például a bevándorlás, a klímaváltozás, az újfajta civilizációs veszélyek - például a terrorizmus - elleni védekezés, ami új védekezési stratégiákhoz, például a kritikus infrastruktúrák védelméhez is elvezetett. Az újkori katasztrófavédelem új kihívásokkal küzd, feladatai bővülnek, jelentősége növekszik.