A magyar külpolitika és a diplomácia aktuális kérdései

Abstract

A nemzetközi folyamatok felértékelik a gazdaság erőforrásainak védelmével, illetve a hozzájuk féréssel kapcsolatos politikát: minden ország jövőjének alakítása szempontjából kulcskérdést képeznek diplomáciája ezekkel kapcsolatos ágazati képességei. A külszolgálat feladata ezért az együttműködés ösztönzése és fejlesztése a kormányzati ágazatok nemzetközi érdekérvényesítő törekvései között. Az egyes ágazatokon belül megkülönböztethetünk néhány terméket vagy tevékenységet, amelyeket hazánk olyan mennyiségben vagy minőségben állít elő, illetve gyakorol, hogy az ezekre mutatkozó külföldi igényeknek, vagy azok egy részének eleget tud vele tenni. Ezen „hozzáadott értékeink” kitörési pontként szolgálnak hazánk nemzetközi felértékelődése számára. Kiemelt külkapcsolati céljaink: • a teljes kormányzati stratégia (tehát az összes ágazati stratégia) megvalósítását nemzetközi kapcsolatok ápolása útján segíteni, • a világ minden részében figyelemmel követni a kormányzati ágazatokat érintő fontosabb lehetőségeket és kihívásokat, • külkapcsolati ambícióinknak mind méretében, mind képességeiben megfelelő külképviseleti hálózatot kiépíteni, • hatékonyabbá tenni a külső kommunikációt és ennek érdekében az ágazatok közötti belső információáramlást. A kormányzati ágazatok főbb céljai: • a kitörési pontot jelentő ágazatok koncepciózus megjelenítése diplomáciánk imázsában, • a teljes magyar diplomataállomány tevékenységében a gazdasági szempontok erősítése, • az energiapiaci verseny fokozásával csökkentve kiszolgáltatottságunkat jobb árakat elérni, • infrastrukturális felzárkózás, • jogalkotásunk eredményeit hatékonyan kommunikálni diplomáciailag, • a kedvezményes honosítás és az állampolgári jogokkal való élés zavartalansága, • az erős transzatlanti szövetségesi státus fenntartása által gondoskodni hazánk biztonságáról. EU-politikai céljaink: • nemzetpolitikai céljaink előmozdítása uniós keretekben, • Európa dinamizálása, • a kis- és középvállalkozások támogatása, • stabil eurozóna támogatása, • a közös kül- és biztonságpolitika fejlesztése, részvételünk erősítése, • a bővítés folytatása a kritériumok betartásával.

A kormány külkapcsolati stratégiájának kiindulópontja a Nemzeti Együttműködés Programja, vagyis a kormányprogram, amely politikai céljai felsorolásának preambulumában, valamint a gazdasági kérdésekre összpontosító 1.13. pontjában foglalkozik külkapcsolati kérdésekkel. Az elvi rész szerint nyugati szövetségeseinkkel meg kívánjuk újítani, miközben keleti irányban is fejleszteni szeretnénk kapcsolatainkat, és meghatározó szerepet akarunk játszani a közép-európai regionális együttműködésben. A gazdasági rész megállapítja, hogy „új világgazdasági nyitásra van szükségünk, ami a Kelet felé való nyitást is jelenti, megtartva az Európai Unió tagjaként élvezett előnyeinket. Kína, Oroszország, India és a többi kelet-ázsiai gazdaság gyors fejlődésére is rá kell kapcsolni a magyar exportgazdaságot. (…) Újfajta regionális együttműködéseket építünk ki vezető külgazdasági és befektető partnereinkkel, így a Duna menti országokkal és gazdaságokkal. A legígéretesebb regionális együttműködés a Kárpát-medencei Gazdasági Tér újjáépítése…”