A gazdasági integráció fejlődése, a Gazdasági és Monetáris Unió, az euró és a belső piac

Abstract

Az integráció különféle kereskedelmi és gazdasági tömörülések formájában valósulhat meg a mai világgazdaságban. Ezek lehetnek regionális szabadkereskedelmi blokkok vagy különféle szervezetek, amelyekben már a gazdaságpolitikákat is integrálják. Az európai gazdasági integráció kialakulása és fejlődése a klasszikus Balassa-féle 1961-es integrációelmélet fokozatainak alapvetően megfeleltethető. Az elmélet a következő integrációs formákat különbözteti meg: (1) A preferenciális vámövezetben az övezeten belüli országok különböző kedvezményeket (pl. alacsonyabb vámok, más kereskedelempolitikai kedvezmények) nyújtanak. Laza forma, mely még nem tekinthető valódi integrációnak. (2) A szabadkereskedelmi övezeten belül nem alkalmaznak vámokat és mennyiségi korlátozásokat, a külkereskedelem liberalizált, harmadik államokkal szemben minden tagállam önálló kereskedelempolitikát folytat. Szabadkereskedelmi övezetre példaként az EFTA hozható. (3) A vámunión belül a külkereskedelem liberalizált, de harmadik országokkal szemben már közös kereskedelempolitikát alkalmaznak, közös vámtarifarendszert működtet. (4) A közös piac az áruk és szolgáltatások mozgásának szabaddá tételén túl a termelési tényezők (tőke és munkaerő) szabad áramlását is lehetővé teszi. Az EK 1968. július 1-jétől vámunióként és közös piacként működött. (5) Az egységes piac keretében az előbbieken túlmenően sor kerül a technikai (pl. standardok, előírások), a fizikai (pl. határellenőrzés) és a fiskális (eltérő adó-, támogatás- és árfolyam-politikából adódó) akadályok lebontására. Az EU-ban 1993-tól beszélhetünk egységes piacról. (6) A gazdasági és pénzügyi unió a közös gazdaság- és monetáris politikát célul tűző integrációs folyamat végállomása. A közös piacon túl a gazdaságpolitikák összehangolását, harmonizálását is megvalósítják, mely végső fázisában a nemzeti gazdaságpolitikák közösségi szintű egyesítéséhez vezethet. Az integrált piacot a közös pénz bevezetése biztosítja, amely együtt jár az árfolyam- és kamatpolitika közösségi szintre kerülésével. (7) A politikai unió a nemzetállamok politikai egyesülése államszövetség, föderáció, vagy konföderáció formájában. Közösségi törvényhozás, kormányzás és bíráskodás jellemzi. Az európai integráció belátható időn belül nem jut el az integráció ezen, legmagasabb fokára. Balassa Béla szerint az integrációt felfoghatjuk folyamatként és állapotként. Statikus értelemben a gazdasági integráció egy olyan helyzet, melyben egy gazdaság nemzeti elemeit többé nem választják el gazdasági határok, hanem mint egység, együttesen funkcionálnak. A dinamikus felfogás a tagállamok közötti gazdasági határok fokozatos leépítésére utal, miközben a korábban elkülönült nemzeti egységek fokozatosan egy nagyobb egészbe egyesülnek.