Az EU-ban való nemzeti érdekérvényesítés mechanizmusa

Abstract

Az Európai Unióban történő tagállami érdekérvényesítés az egész európai integráció legfontosabb, legérzékenyebb és legizgalmasabb kérdése. Tulajdonképpen az egész integráció, az abban való tagság értelmét, „hasznát” az jelenti, hogy egy tagállam, illetve együttesen az összes tagállam miként tud összességében és tartósan úgy részt venni az Unióban, hogy annak eredményei és hatásai pozitívak mind az Unió egészére, mind az egyes tagállamokra. Nyilvánvalóan egy adott pillanatban lehetnek olyan döntések, amelyek egyes tagállamok számára kedvezőbben, míg mások számára hátrányosak. Ismert mondás, hogy az igazi európai kompromisszum az, amikor egy döntés mindenkinek „kicsit rossz”. Ez ugyanis még mindig jobb és politikailag jobban vállalható, mint egy olyan döntés, amely néhány tagállamnak nagyon jó, néhány tagállamnak pedig nagyon kedvezőtlen. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen állapot tartós megléte esetén az Unió előbb vagy utóbb működésképtelenné válna, ha másért nem, akkor azért, mert a tartósan „vesztes” tagállamok előbb-utóbb elveszítenék valamennyi érdeküket az együttműködés fenntartásában és az integrációban való együttműködésben. Ennek megfelelően az európai integrációnak és abban a tagállamok érdekérvényesítésének az kell, hogy a célja legyen, hogy közép- és hosszú távon az unióban való részvétel valamennyi tagállam számára egy pozitív végösszegű vállalkozás.