Az Európai Unió kisebbségi és migrációs politikája

Abstract

A huszonegyedik század multikulturális társadalma megköveteli, hogy megtaláljuk a társadalmi együttélés és konfliktuskezelés új útjait és módjait. Közös alapot és új utat kell találnunk arra, hogyan kommunikáljunk és működjünk együtt egymással. A feladat önmagában is nehéz, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az egyenlőtlen fejlődés, a nemzetek kialakulásának különböző üteme és módjai, a történelmi múlt máig ható következményei és a jelenlegi ki- és bevándorlási hullámok az Európai Unió országaiban ugyanazokat a kérdéseket más-más megvilágításba helyezik. Sem a különböző népek együttélése, sem pedig az országokon átívelő migrációs hullámok megléte nem tekinthető új jelenségnek, különböző korokban, különböző területeken és történelmi helyzetekben mindig eltérő mozgató rugói voltak. Természetesen a befogadás és együttélés szabályai is folyamatosan változtak. A mai folyamatok hátterében mindenképpen meg kell említeni a globalizációt, a helyi politikai (háborús és polgárháborús) konfliktusokat, a természeti katasztrófákat és a gazdasági krízishelyzeteket, vagy egyszerűen csak az egyéni boldogulás lehetőségeinek különbségeit. A migráció természetes és sok szempontból kívánatos társadalmi jelenség. Ugyanakkor a ki- és bevándorlás, a történelmi események, ki- és betelepítés, határváltozások, stb. következtében kialakuló különböző kisebbségek együttélése egymással és az adott ország többségi társadalmával konfliktusok forrása lehet, és mindenképpen nemzetközi és nemzeti szinten is szabályozást kíván. Nem elég azonban a mégoly tökéletes jogi szabályozás sem, ha az egyes országok és Európa polgáraiban nincs meg a kulturális- és osztálykülönbségeken, ágazatokon, szakmákon és érdekcsoportokon átívelő együttműködés képessége.