Gyűlöletbűncselekmények, bűnüldözés és bűnmegelőzés az Európai Unióban

Abstract

Magyarországon, sajnálatos módon az utóbbi évtizedben számos nagyon súlyos gyűlölet-bűncselekményt követtek: gondoljunk csak a romák elleni sorozatgyilkosságra, a Meleg Méltóság Menetének résztvevőit ért támadásokra, a gyöngyöspatai incidens-sorozatra, vagy a zsidó hitközségi vezető megtámadására. A gyűlölet-bűncselekmények a biztonsághoz, a magánélethez való alapjogokat sértik, melyek az emberi méltóságot és az egyenlőség elvét a legszélsőségesebb módon támadó cselekmények, ezért a tényleges és a szimbolikus hatásuk is igen erős. Mivel a megtámadott személyt identitásában, a személyisége valamely lényegi vonása miatt támadják, ezért a konkrét áldozatra gyakorolt pszichés hatás is súlyosabb, mintha ugyanazt a bűncselekményt előítélet motiváció nélkül követik el. Ráadásul a konkrét áldozaton túl az általa megtestesített egész csoportra kihatással lehet a bűncselekmény; az egész csoportban erősítheti a kirekesztettség és a félelem érzését. Ezáltal az egész társadalomra is hatással lehetnek ezek a cselekmények – különösen, ha a támadás súlyos vagy durva volt: növelik a feszültséget a társadalmi csoportok között, erőszakot szülhetnek közöttük, tehát adott esetben közbiztonsági kockázatot rejtenek magukban.