Nemzetközi bűnügyi együttműködés jogi alapjai

Abstract

A jogirodalomban – e tárgykör megjelölésére, illetve azzal összefüggésben – gyakran használt kifejezés: nemzetközi büntetőjog. E kétségkívül élő elnevezése – a nem minden esetben pontosan körvonalazható tárgykörre vonatkozó írott vagy íratlan szabályoknak – vajon arra történő utalás, hogy létezik a honi jogrendszernek egy ilyen nevű, elkülönült jogága, hasonlóképp a magyar jogrendszerben önálló jogágként elhelyezkedő nemzetközi joghoz? Esetleg a – hazánkra is vonatkozó (lásd pontosan: az Alaptörvény Q cikk (2)-(3) bekezdéseket) – büntetőjogi tárgyú vagy „jellegű” nemzetközi megállapodások, szerződések stb. gyűjtőkategóriájaként fogjuk fel a nemzetközi büntetőjogot és, mint ilyen, nem más, mint a nemzetközi jog egyik alrendszere? Nem feladatunk az sem, hogy az iméntiekkel kapcsolatban részletes állásfoglalást adjunk. Két dolgot azonban szükségesnek tartunk előrebocsátani: 1. a későbbiekben általunk is használt „nemzetközi büntetőjog” kifejezésen nem a honi jogrendszer önálló – a többitől a jogágak elkülönülésének ismérveit magán hordozó – jogágát értjük, hanem, mint a büntetőjog nemzetközi vonatkozásainak keretein belül értelmezhető (a fent említett fogalmi összetevőkből álló) gyűjtőkategóriát. 2. A témakör feldolgozása során – tekintettel a terjedelmi korlátokra, valamint arra, hogy a tárgyban elmélyülni kívánók számára több monografikus feldolgozás is rendelkezésre áll – elsősorban a büntető anyagi-, majd eljárásjog szempontjából releváns kérdésekre igyekeztünk – döntően vázlatos képet nyújtva – koncentrálni (amennyiben az anyagi jogi, eljárásjogi stb. kérdések valamiféle szétválasztására – álláspontunk szerint – egyáltalán lehetőség adódott).