| Szerző dc.contributor.author | Dr. Sallai János | hu_HU |
| Elérhetőség dátuma dc.date.accessioned | 2017-09-06T13:16:08Z | |
| Rendelkezésre állás dátuma dc.date.available | 2017-09-06T13:16:08Z | |
| Kiadás dc.date.issued | 2017-09-06 | |
| Uri dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/20.500.12944/100111 | |
| Kivonat dc.description.abstract | A rendszer szó használatának eredete visszanyúlik a görög gondolkodástörténetig. A fogalom jelentésének két lehetséges különböző tartalma már ekkortól megfigyelhető. Egyfelől ugyanis arra utalt, hogy a rendszer egymással “belülről” illeszkedő elemekből áll, belső rendet fejez ki, azaz magukból a dolgokból fakad az összekapcsoltság. Másfelől viszont jelen volt az az elképzelés is, ami szerint a rendszer valamiféle “külső” összeállítottság, pl. rendszer maga a PC, mely áll a klaviatúrából, egérből, monitorból, pc házból memória modulból, winchesterből, processzorból, alaplapból. A rendszerelmélet, mint önálló diszciplína azonban csak a 20. század első felében született meg. Ezen új tudományág létrejöttét egyértelműen az a vágyakozás ösztönözte, hogy megtalálják az egymástól elszigetelt szakterületekre darabolt tudomány ellensúlyát. Ebbe az irányba mutattak már az akkoriban megjelent határtudományok (pl. fizikai kémia, szociálpszichológia, biokémia, biofizika, közgazdasági pszichológia) is. A harmincas években, az általános rendszerelmélet kialakításában Ludwig von Bertalanffy úttörő szerepet játszott. | hu_HU |
| Kulcsszó dc.subject | rendészet | hu_HU |
| Kulcsszó dc.subject | rendvédelem | hu_HU |
| Cím dc.title | Rendészeti rendszerek | hu_HU |
Közszolgálati Tudásportál
