Békési Bertold mk. szds.

A vadászrepülőgépek alkalmazási tevékenységének, gazdaságossági problémáinak meghatározó területei      The Main Areas Concerning the Cost Efficiency of the Operation of Fighter Aircraft
    

Jelen tanulmányban röviden bemutattam a vadászrepülőgépek főbb fejlesztési irányát, annak hatását az alkalmazás és fenntartás gazdaságosságára. Igyekeztem rámutatni, hogy egy új repülőgép beszerzése esetén a követelménytámasztás és az elbírálás mely szakmai területek gazdasági elemzésére térjen ki feltétlenül.

     

In the study I have briefly shown the main line of the fighter aircraft development and it is effect on the cost efficiency of their operation and maintenance. I have pointed out which special areas should be examined from the point of view of economy when setting the requirements and evaluating the procurement of a new aircraft.


A korszerű haditechnikai eszközök kifejlesztéséhez, beszerzéséhez egyre több pénz kell. Az újabb és korszerűbb rendeltetésű eszközök (pl. repülőgép, lokátor stb.) árai nem is egyenes arányban, hanem hatvány függvénynek meg-felelően növekszenek. Ez azt jelenti, hogy valamilyen optimumra kell törekedni a fegyverzet technikai szükségletek kielégítése és a még elviselhető beszerzési és fenntartási költségek között. Mindez természetesen fokozottan igaz a korszerű haditechnika egyik leggyorsabban fejlődő területére, a repülésre is.
Hazánkban évek óta folyik a hadsereg ezen belül a légierő korszerűsítésének folyamata, ami egyrészt a korábbinál kisebb, rugalmasabb, hatékonyabb és jobban finanszírozható hadsereg létrehozását célozza.
A katonai repülés területén levő, túlnyomórészt korábbi szovjet gyártmányú eszközök mára részben elöregedtek, részben korszerűtlenné váltak. Ezért folyamatosan cserére szorulnak.
Többek között felmerül a kérdés, hogy a csere során mely eszközök kell, hogy előnyt kapjanak, melyeket lehet hátrább sorolni, illetve ha sor kerül a cserére, melyek lehetnek a kiválasztás főbb szempontjai. Két fő szempontot kell megkülönböztetnünk: a NATO elvárásokat, valamint az ország védelmi képességét befolyásoló tényezőket.
A NATO igényeket jegyzőkönyv rögzíti, az ország védelmi képességét befolyásoló tényezőkkel kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy nincs ellenségképünk, vagyis a szomszédaink részéről nem várhatók ellenséges cselekedetek. Rövidesen kidolgozásra kerül az ország védelmi doktrínája, ami tartalmazni fogja a technikai fejlesztést és annak indoklását is.
Addig tehát van lehetőség a kidolgozó munka elősegítése érdekében a téma különböző kérdéseit több szempontból is vizsgálni. A magam részéről doktori értekezésem témájához kapcsolódva egy új repülőtechnikai beszerzés gazdaságossági oldalát szeretném elemezni, mivel a beszerzés után az eszközök felhasználhatóságát, - az alkalmazásukhoz és a fenntartásukhoz, ezen belül a harckiképzéshez és a harckészültség előírt szintjének fenntartásához való képességét, - a szükséges költségek rendelkezésre állása határozza meg.
Mielőtt részleteiben vizsgálnám a vadászrepülőgépekkel szemben támasztható különböző követelményeket és azok gazdaságossági összefüggéseit, szeretném aláhúzni, hogy a harcászati vadászrepülőgépek feladatait semmilyen más repülő szerkezetekkel, így pl. harci helikopterekkel sem lehet végrehajtani. Most felsorolom, majd a továbbiakban egyes részeit részletesen elemzem a vadászrepülőgépek alkalmazási tevékenységének, illetve jellegzetességeinek azokat a területeit, melyek gazdaságossági problémái meghatározóak, mind a repülő harckiképzés, mind a hadrafoghatóság fenntartása, mind az állami költségvetés felé felmerülő igény szempontjából.

Ezért az alábbi területeket vizsgálhatjuk:
  • a vadászrepülőgépek főbb harcászat technikai paramétereinek kihatása az alkalmazás és üzembetartás gazdaságosságára;
  • a harckiképzés és a gazdaságosság összefüggése,
  • a vadászrepülőgépek három fő feladata, úgymint a légi célok elfogása, a csapásmérés és a felderítés gazdaságossági vetületei,
  • a túlélő képesség és a gazdaságosság összefüggése;
  • a vadászrepülőgépek megbízhatósági mutatói és a gazdaságosság;
  • az élettartam költségek hatása az éves kiképzési tervek végrehajtására,
  • a főbb paraméterek optimuma, következtetések, javaslatok.
Az első két területtel nem kívánok foglalkozni ezen cikken belül, mivel ezt már egy korábbi konferencia előadás keretében részletesebben elemeztem(1) . Tehát akkor vizsgáljuk meg a többi területet.

A vadászrepülőgépek három fő feladata, úgymint a légi célok elfogása, a csapásmérés és a felderítés gazdaságossági szempontjai

Ha a harcászati kérdések megoldására való alkalmasságot vizsgáljuk, akkor általában a légi célok elfogása, illetve a csapásmérés képességekhez szükséges paramétereket kell vizsgáljuk.
Tételezzünk fel egy adott légi helyzetet és nézzük meg, melyik vizsgált repülőgép mennyi idő alatt, hogyan képes azt elméletileg, adatai alapján megoldani, majd nézzük meg az anyagi ráfordítási vetületeket.

Légi célok elfogása

Vizsgáljuk először a légi célok elfogása kérdését. Ha meghatározzuk a Kecskeméti repülőtér maximális távolságát az országhatároktól, azt kapjuk, hogy azok 150-350 km közé esnek.
Most azt kell meghatároznunk, hogy repülőtérről történő riasztás esetén, béke időszakban, a cél elfogása, a határtól milyen távolságban, hol történik. Vagyis hol lesz az elfogási terepszakasz.
A határsértő célok általában kis és közepes magasságon, 600-900 km/h sebességgel 5-7 km magasságon repülnek, de lehetnek viszonylag kis sebességű célok ennél kisebb magasságokon is. Ha a 600 km/h sebességet fogadjuk el, akkor másodpercenként 167 m, azaz percenként 10 kilométert tesznek meg. Ilyen sebességgel elkövetett légi határsértéseknél, ha nem harci repülőgép követi el, csak bizonyos (2-4 km-es) sugáron képes elfordulni. A légtér ellenőrzést végző megfigyelő, a határsértő repülőgép repülési irányától függően, már a határsértés bekövetkezése előtt legalább egy két, esetleg több perccel ki kell adja a riasztási parancsot.
Vizsgáljunk meg egy helyzetet, amikor a cél 5 km magasságon, 600 km/h sebességgel a határra merőlegesen repül, ezért a riasztás a határ átlépése előtt 2 perccel történik. Az elfogási profilt a következőképpen építhetjük fel:
  • a repülőgép-vezető riasztás utáni beülése a repülőgépbe, bekötözése (kb. 1 perc);
  • egy hajtómű indítása (1 perc);
  • kigurulás és felszállás (1 perc). Ez egy hajtóműves repülőgépre 3perc, két hajtóművesre 4 perc, de megfelelő intézkedések mellett - például repülőgépben járó hajtómű vagy segédhajtómű mellett ülő repülőgép-vezető - esetleg ez csökkenthető;
  • a felszálláskor tehát a cél már belépett a határon és valamilyen irányban 1 percnyi utat megtett;
  • az elfogó felszáll, ráfordul a céllal szembeni irányra, emelkedik és gyorsít;
  • a lakosság béke időbeni zaj terhelése miatt részére 11 km alatti magasságon csak 0,9M-nek megfelelő sebességet engedhetünk meg. Ellenkező esetben az egész útvonalon hangrobbanással megy végig, ami az épületekben komoly anyagi károkat okozhat.

A felhasznált adatokat és számításokat az 1. táblázat tartalmazza.

Repülőgép típus Ind. felsz. idő (s) Emelk. idő (s) Emelk. közép seb. (m/s) Emelk. úthossz (km) Vízsz. Repülési úthossz (s) Vízsz. úthossz (km) Behatolási távolság (km) Behatolási távolság (km)
JAS-39 3 34 145 10,09 697 207 116,4 15,7
F-16C 3 27 180 8,02 705 209,4 117,4 14,5
F/A-18 4 32 158 9,5 679 201,6 113,4 25,3
MIG-29 4 25 200 7,42 686 203,7 114,6 24,2

Az elfogási terepszakasz meghatározása
1. táblázat

Megjegyzés: A határ távolsága a légi bázistól 350 km van. A repülőgépek emelkedési sebességét a Mig-29-re meglévő grafikonnak megfelelően a földi érték 66%-nak veszem.
A táblázat azt mutatja. Hogy a repülőgépek paraméterei közötti jelentős különbséget is figyelembe véve, az elfogási terepszakaszt a riasztás időpontja és a cél sebessége nagyságrendekkel jobban befolyásolja, mint bármely repülőkiemelkedő manőver paramétere.
Természetesen sok és sokféle számítást végezhetünk arra, hogy a típusok paraméterei milyen mértékben befolyásolják az elfogást. Ezen problémán belül én azt vettem alapul, hogy az általam legalább ilyen fontosnak tartott költségeket, illetve a gazdaságosság szempontjait helyezzem vizsgálat alá. Ebben az esetben említett elfogási időt csökkentő tényező például a járó hajtómű, vagy járó segédhajtómű mellett a repülőgépben ülő pilóta az elfogás költségráfordítását hatalmas mértékben növelné. Hasonló lenne a légi őrjáratozás és az abból történő célra irányítás költség növekedése.

Mindezek alapján az adatokból az alábbi főbb következtetéseket vonom le:

  • - békében az elfogó repülőgép riasztása jóval a határsértő cél határátlépése előtt kell történjen, ezáltal jelentősen csökkenthető a határsértő cél behatolási távolsága;
  • - éles esetben a rakéta indítás szembe támadással, a rakéta indítási távolságán megtörténhet, ez jelentősen, mintegy 70 km-el csökkentheti a cél behatolási - ez esetben megsemmisítési - távolságát, a béke elfogáshoz viszonyítva;
  • - ami az elfogó repülőgép típusokat illeti, azokat összehasonlítva a sebességi és gyorsítási paramétereikben levő különbség az elfogási terepszakasz távolságát nem lényegesen befolyásolja, míg a két hajtómű, mind az indítás idejét, mind az üzemanyag fogyasztást jelentősen növeli, ami úgy harcászatilag, mind gazdaságilag hátrányos. Sokkal lényegesebb lenne a repülőgépeken, olyan fedélzeti rakéták alkalmazhatósága, melyek aktív önrávezető fejjel rendelkeznek és indítási távolságuk szembe támadás esetén minél nagyobb;
  • - ezért a harcászati vadászrepülőgépek beszerzésénél nagyon fontos kérdés a minél hatékonyabb fedélzeti fegyverrendszer, ami jelentősen befolyásolja a repülőgép harcászati teljesítményét. Gazdaságossági szempontból olyan - fedélzeti számítógéppel rendelkező - repülőgép beszerzése célszerű, amelyik szoftver fejlesztéssel alkalmassá tehető a fedélzeti fegyverrendszer folyamatos továbbfejlesztésére, tökéletesítésére.

    A légi célok elfogásával kapcsolatban a fejlesztési tendencia azt mutatja, hogy a célok megsemmisítési képességét nem annyira a sebességi és manőver paraméterek növelése, mint inkább a fedélzeti radar berendezés és a rakéták felderítési és indítási távolsága, valamint a rakéták önálló célra vezetési képessége határozza meg.

    Ezáltal két tényező lett nagyon fontos:

    • az indíthatóság a látóhatáron túli célra, valamint
    • a lőj és felejtsd el elv, ami azt jelenti, hogy az elfogó repülőgép nem követi tovább a célt.

    Ezáltal a légi célok megsemmisítésénél a közel légi harc csak valamilyen váratlan tényező miatt következhet be, megvívását pedig a közel légi harc rakéták manőver paraméterei állandó javításával igyekeznek eredményessé tenni.

    A csapásmérés

    A csapásmérést a repülőgépek terhelhetősége és ehhez tartozó hatótávolsága határozza meg. Teljesen nyilvánvaló, hogy vadászrepülőgépekkel légi csapást csak front mélységben hajtanak végre. Nagyobb távolságú, vagy nagyobb erejű légi csapásokhoz különböző kategóriájú bombázó repülőgépeket alkalmaznak.
    Ebből fakad, hogy front esetén a vadászrepülőgépekkel történő harcászati csapásmérés mélysége általában nem haladja meg a 350-450 kilométert.
    Ennek alapján a 2. táblázatában levő adatok azt bizonyítják, hogy a feladatra mind a négy vizsgált repülőgép megfelel.

    Repülőgép típus F-16C F/A-18C MIG-29B JAS-39
    Külső függesztmény (kg) 6800 7000 3000 3500
    Hatósugár (km) 1260 1037 750 740
    Bombaterhelés és hatósugár meghatározása
    2. táblázat

    Korunkban a vadászrepülőgépek a légi csapást nem annyira a nagy súlyú hagyományos bombákkal, mint inkább a korszerű "okos" (smart) fegyverekkel hajtják végre. Ezek jellegzetessége a pontos célba találás, a hatékony rombolás, vagy terület lefogás, illetve a fegyver indíthatósága az ellenséges frontvonal előtt (stand off weapon). Ezek a fegyverek csak a legkorszerűbb repülőgépekről alkalmazhatók.
    Következésképpen tehát, a beszerzéskor nem csak azt kell vizsgálni milyen a repülőgép külső teherszállítási képessége és hatósugara, hanem azt is, hogy milyen korszerű és mennyire hatékony fegyverzet célba juttatására képes.
    Mivel front mélységben mind a négy repülőgép képes a csapásmérésre, a szükséges távolságra, fő kérdésnek tartom a célba juttatható fegyverzet vizsgálatát.

    A felderítés

    A felderítéssel kapcsolatban a korszerű vadászrepülőgépek olyan fedélzeti felderítő és célzó lokátorral rendelkeznek, mely az alattuk levő terület térképezésére, a lokátor térkép adatátvivő rendszer segítségével történő továbbítására is képes. Egy ilyen térkép kiválóan alkalmas a felderítendő objektumok elemzésére.
    Azonban ezen kívül a függesztő tartókon is elhelyezhetők speciális felderítő konténerek, melyekben optikai, infra és rádiófrekvenciás felderítő berendezések lehetnek. A fő, hogy a repülőgép képes legyen ezek működtetésére. Ma már a front mélységű harcászati felderítésre nem építenek külön repülőgépeket, hanem a fenti módon oldják meg a kérdést.
    Természetesen a stratégiai felderítést műholdakkal, korai előrejelző repülőgépekkel (AEW) végzik. A vizsgált típusok közül csak a MIG-29 nem rendelkezik a fent leírt konténer függeszthetőséggel.

    A túlélő képesség és a gazdaságosság összefüggése

    A korszerű vadászrepülőgépek egyik legfontosabb tulajdonsága a túlélő képesség. Ezalatt azt a fogalmat értjük, hogy ha a repülőgép a levegőben meghibásodik, találat éri, akkor milyen képességekkel rendelkezik ezek hatásának kivédésére és a bázisra történő visszatérésre. Általában ezt a képességet az alábbi tényezők befolyásolják:

    • A REPÜLŐGÉP ELLENSÉGES TÁMADÁS ELLENI VÉDELME. Ebbe bele tartozik a saját fegyverzet hatótávolsága, hatékonysága, ami képessé teszi arra, hogy elsőként semmisítse meg a támadót, valamint a berendezések, rendszerek többszörös tartalékolása, ami képessé teszi, a rendszer üzemképtelenné válása esetén a tartalék rendszer, vagy rendszerek egymás utáni működésbe lépésével a meghibásodás, vagy találat következményei kivédésére.
    • A REPÜLŐGÉP FELSZERELTSÉGE KOMPUTER VEZÉRELT REPÜLŐGÉP VEZETÉSI (FLY-BY-WIRE) RENDSZERREL, ami képessé teszi a további repülésre még akkor is, ha egy oldalon két vezérlő felülete megsemmisült.
    • A REPÜLŐGÉP MEGFELELŐ LOPAKODÓ SAJÁTOSSÁGAI, melyek nehezítik mind a radar, mind az infra, mind a vizuális felderíthetőségét, rontják az ellenség célzási lehetőségeit.
    Mindezek a tényezők nagyon pozitívan hatnak a gazdaságosságra, mivel segítenek megőrizni a repülőgépet, mind békében, mind háborúban.

    A vadászrepülőgépek megbízhatósági mutatói és a gazdaságosság

    A repülőgépek megbízhatósági jellemzői nemzetközileg szabványosítottak, azokat minden gyártó cég, minden típusra, elméleti úton és a gyakorlati tapasztalatok figyelembe vételével számolja, a repülőgépről adott információs anyagaiban szerepelteti. Mint minden matematikai statisztika alapján meghatározott számérték akkor igazán pontos, ha minél szélesebb adatbázist tud figyelembe venni. A megbízhatósági jellemzők alapvetően a tervező és a gyártó által beépített szintet tükrözik, azonban ez csak szakszerű fenntartói tevékenység mellett realizálható.
    A megbízhatósági paraméterek a gazdaságosság szempontjából azért nagyon fontosak, mert ezek határozzák meg a fenntartási költségeket.
    Egyrészt az alkatrész igényt és mennyiséget, másrészt a munka ráfordítást. Ha a paraméterek igazak az éves alkatrész igények és a munkavégzés ezen bázison kialakított szervezete megfelelő, ha nem, úgy üzemképtelenség és a személyi állomány túlterhelése jelentkezik.
    Az 3. táblázatban feltüntettem a legfontosabb átlagos jellemzőket, melyeket általában a típusok összehasonlításánál szoktak alkalmazni. Azonban repülőgép beszerzéskor a gyártó köteles bemutatni a tételes, alkatrészenkénti, csomópontonkénti adatokat, melyek az első két év alkatrész beszerzési bázisaként szolgálnak.
    Annak kivédésére, hogy esetleg a gyártó nem megalapozott paramétereket közöl, a szerződésben ki lehet kötni, hogy ha a tapasztalati adatok túllépnek a megadott értékeken annak költségei a gyártót terhelik.

    Repülőgép típusa F-16/C F/A-18C JAS-39 MIG-29B
    Két meghibásodás közötti re. idő óra 4,1 1,3 7,6 -
    Munka óra/re. óra 3,4 11,1 2,5 -

    A repülőgépek megbízhatósági és fenntartási jellemzői
    3. táblázat

    A táblázatban csak bemutatásképpen közöltem adatokat. Ezeken kívül még nagyon sok mutató vizsgálata fontos, azonban kereskedelmi okokból azokat a gyártók csak bizalmas okmányokban, tenderen, vagy szerződéskötésen hajlandók bemutatni. Ezért nagyon fontosnak tartom a beszerzéskor ajánlattevő cégek részéről szerződésbe foglalható megbízhatósági adatok bekérését.
    Csak pontosítás érdekében jegyzem meg, hogy a táblázatban azért nem adtam meg a MIG-29 paramétereit, mert a hazai adatok túlzottan eltértek a gyár által megadottól.

    Az élettartam költségek hatása az éves kiképzési tervek végrehajtására

    A repülőgépek gazdaságosságának egyik legfontosabb mutatója az élettartam költség. Ebbe beleszámítják a beszerzés, a működés és a fenntartás összes költségeit. Ezen költségek közül a beszerzés költsége azonnal, a többi költség az alkalmazás során jelentkezik. Nyilvánvaló, hogy a fenntartási költségek jelentősen függnek az alkalmazás intenzitásától, azonban a megbízhatósági és a túlélő képességi paraméterek is meghatározók.

    Az élettartam költségeket meghatározó főbb paraméterek az alábbiak:

    • A REPÜLŐGÉP TECHNIKAI ÜZEMIDEJE, VAGY ÉLETTARTAMA. Ugyanis ez az a vetítési alap amire visszaosztjuk a befektetett költségeket. Nyilvánvaló, hogy minél hosszabb a repülőgép élettartama, ezen belül a rendszerben tartható ideje, annál gazdaságosabb lesz, mert annál több évvel oszthatjuk a teljes ráfordítást. A RENDSZERBEN TARTHATÓ IDŐ FÜGG A TELJES TECHNIKAI ÉLETTARTAMTÓL, DE EZEN BELÜL FÜGG AZ ELAVULÁSTÓL.
      Ezen azt értjük, hogy a repülőgép harcászati paraméterei és fegyverzete meddig képes megfelelni a kor követelményeinek. Azok a leggazdaságosabb repülőgépek, melyek rendszerei maximálisan komputer vezéreltek, ezáltal a repülőgépnek az idő során esetleg elavuló fegyverzeti, vagy más berendezését, rendszerét egyszerű szoftver cserével korszerűvé lehet tenni. Erre jó példa az F-16, melynek az elmúlt több mint húsz évben sok változata jelent meg és még újabb változatai is készülnek. Ugyanilyen a JAS-39, ami szintén alapvetően komputer vezérelt és ezáltal folyamatosan tovább fejleszthető;
    • A REPÜLŐGÉP JAVÍTÁSKÖZI ÜZEMIDEJE, ami alatt értjük a repülőgép használatát az ipari mélységű javításig. Bizonyos repült óra, vagy naptári idő után a legtöbb repülőgépen végre kell hajtani ipari szintű átvizsgálást és helyreállítást, azonban nem mindegy, hogy milyen gyakorisággal, illetve milyen mélységű megbontással. Ezek a paraméterek jelentősen befolyásolják a fenntartási költségeket. Általában a nagyjavítás az új termék árának 25-30%-a. A korszerű repülőgépek felszerelésre kerültek beépített hiba jelző rendszerrel, illetve a fő teherviselő elemeken terhelés mérőkkel, melyek adatait a fedélzeti komputerből repülési feladatonként összegyűjtik, elemzik és ezáltal folyamatosan ismerik a repülőgép és rendszerei tényleges technikai állapotát. Ilyen, úgynevezett állapot szerint üzemeltethető repülőgépeknél a javításközi időt viszonylag hosszúra tudják meghatározni, vagy csak a paraméterek alakulása alapján egyedileg állapítják meg. Ez jelentősen csökkenti a fenntartási költséget. Azonban csak olyan repülőgépeken alkalmazható, melyek építésénél az állapot figyelő és meghibásodást kijelző rendszert eredetileg beépítették, utólag ez már nem pótolható;
    • A FONTOSABB BERENDEZÉSEK ÉLETTARTAMA, JAVÍTÁSKÖZI ÜZEMIDEJE. Ilyenek pl. a hajtómű, vagy más berendezések, melyek üzemideje eltér a repülőgépétől. Ezeknek a javítását, cseréjét külön végzik, költségeik jelentősen növelhetik a repülőgép fenntartási költségeit.
    Amint azt a második bekezdés alatt elemeztem a repülő harckiképzés igényli a repülőgépek állandó repültetését, a magas szintű hadrafoghatóság pedig igényli a repülőgépek állandó üzemképességét.
    A két tényező csak akkor realizálható egyidejűleg, ha rendelkezésre áll a költségek fedezete.
    Ezért már a beszerzéskor tisztázni kell az élettartam költségeket meghatározó paraméterek alapján mennyibe fog kerülni a repülőgépek egy repült órája, amit a fenti üzemidők, a típusra kialakított javítási rendszer és a repülőgéptől függetlenül, külön üzemidővel rendelkező berendezések határoznak meg.
    Korszerű repülőgépek nagyon nagy repülhető idővel rendelkeznek, ezért több tíz évig rendszerben tarthatók, többször korszerűsíthetők. Nyilván olyan repülőgépet célszerű beszerezni, amelynek ezalatt az időtartam alatt előre meghatározhatóan alacsony lesz a teljes élettartam költsége.

    Következtetések, javaslatok

    A téma kérdései tovább elemezhetők, a típusok tender során igényelhető, nyílt szakirodalomban nem fellelhető adatai alapján. Célom csak annyi volt, hogy bizonyítsam, a harcászat-technikai és a fenntartási költség adatokat együtt kell vizsgálni, mert egy ország csak a saját nemzeti jövedelméből a védelemre fordítható részből tudja finanszírozni a védelmi eszközök fenntartását is. Ezért minden katonai szakértőt óva intenék a maximális képességek igényétől.
    Minden védelmi eszköznél a harcászati és költség tényezők kiválasztásánál a lehetséges optimumra kell törekedni. Szerintem ezek a vadász- repülőgépekre a következők:
  • a harcászati paraméterek közül az elfogást, csapásmérést, felderítést biztosító szükséges és elégséges értékűek, részletesen vizsgálva, hogy egyes paraméterek értékének növelése, vagy csökkentése mennyivel növeli, vagy csökkenti a fenntartás költségét;
  • az alkalmazható fegyverzeti eszközök, vagy rendszerek mennyivel növelik a repülőgép harcászati hatékonyságát, mennyire előnyösek az összköltség csökkentésénél;
  • a korszerűség, a többcélú alkalmazhatóság, a számítógépesítés, automatizálás szintje, a túlélő képességi, valamint a megbízhatósági paraméterek és a további fejleszthetőség, milyen naptári és repülési idejű rendszerben tartást tesz lehetővé, illetve hogyan alakítja az élettartam költségeket;
  • melyik típus biztosítja a minimális éves költségszintet, - elfogadható éves kiképzési repülési óraszám, illetve repülőgép hadrafoghatósági szint mellett, - a repülőgép vezetők harckiképzési szintjének és a repülőgépek előírt üzemképességi szintjének fenntartásához.

    Mindebből az következik, hogy a beszerzési döntés előtt sok tényezőt figyelembe vevő számítást kell elvégezni, azonban minden felsorolt kritérium a típusok adatai részletes ismeretében könnyen gyorsan kiszámítható és ezzel elkerülhető a MIG-29 vásárlás összes eddigi problémájának megismétlése.

    (1) Békési Bertold-Szegedi Péter: A vadászrepülőgépek harcászati technikai paramétereinek függése az üzemeltetés gazdaságosságától. Szolnoki Tudományos Közlemények IV. A tudomány napja, Szolnok, 2000. nov. 03. (172-176) o.

    Felhasznált irodalom

    - Békési Bertold: A vadászrepülőgépek fő feladatainak gazdasági vetületei. ZMNE Szolnoki Repülőtiszti Intézet könyvtára, Szolnok, 2000. (Kézirat, 3133)

    - Békési Bertold-Szegedi Péter: A vadászrepülőgépek harcászati technikai paramétereinek függése az üzemeltetés gazdaságosságától. Szolnoki Tudományos Közlemények IV. A tudomány napja, Szolnok, 2000. nov. 03. (172-176) o.

    - Dr. Óvári Gyula: A Magyar Honvédség repülő eszközei típusváltásának és üzemeltetésének lehetőségei gazdaságossági kritériumok, valamint NATO csatlakozásunk figyelembevételével. A légierő fejlesztése tanulmánygyűjtemény, Honvédelmi Minisztérium, 1997. 9-117. old.

    - Dr. Óvári Gyula: Korszerű harcászati repülőgépek műszaki üzemeltetésének sajátosságai és gazdaságossági-hatékonysági kérdései. A harcászati repülők fejlesztésének szükségessége és lehetősége, Konferencia előadás gyűjtemény, Magyar Hadtudományi Társaság, 1998. 26-33. old.

    - Dr. Peták György: A repülőtechnika üzemben tartása és javítása. Főiskolai jegyzet, KGYRMF, Szolnok, 1981.

    - Dr. Peták György: A MIG-29 típusú repülőgépek korszerűsítése. Hadtudomány, Budapest, 1999/1.

    - Dr. Peták György: Repülőgépek bonyolult repülési helyzetben. Magyar Szárnyak, Budapest, 1998. 230-235. old.